Machinae ​novae és más művei

A ​XVI. Század második felében a magyar szellemi élet Észak-Magyarországra, Pozsony, Nagyszombat, Kassa és a császárváros, Bécs városába, környékére szorult fül a szakadatlan török betörések és hódítások elől. Zsámboki János, Istvánffy Miklós, Forgách Ferenc, Dudith Andrásm Gyalui Torda Zsigmond, Kovacsóczy Farkas és Berzeviczy Márton mellett Pozsony és a királyi Magyarország kiemelkedő jelentőségű egyénisége Verancsics Faustus, aki volt veszprémi várkapitány, királyi titkár, a magyar egyházi ügyekben a pápa tanácsadója, s nem utolsó sorban címzetes csanádi püspök. Munkássága nagy része Magyarországhoz kötődik. De tanult Padovában, megfordult Bécsben, Prágában és kedves városában, Velencében érte a halál 1617-ben. Ott is jelentek meg főbb művei, a Machinae novae (Új gépek), a magyar és közép-európai humanuzmusban egyedülálló, világhírű technika – és találmánykönyvecskéje, s Új logiká-ja. A magyarországi katolicizmus helyzetéről szóló feljegyzései forrásértékűek, s érdekesek a katolikus erkölcstant, a szlávok őstörténetét taglaló munkái is. Azt hisszük, műveinek keresztmetszete igazi tudománytörténeti szenzációt ígér , egy soha el nem feledett, de jelentőségéhez mérten a művelődéstörténeti köztudatban csak halványan élő, nagyszerű humanista portréja bontakozik ki e válogatásból.