Kihalt ​házak

Ortiz, a valaha jobb napokat látott venezuelai kisváros láthatóan utolsó napjait éli: lakóit sárgaláz, malária tizedeli, kertjeit fölveri a gyom, falai közt gyíkok ütnek tanyát. Aki teheti, messzire menekül innen, csak a betegek és haldoklók maradnak: Ortizból lassan „kísértetváros” lesz. Sikerül-e a regény hősének, Carmen Rosának a múlt visszahúzó emlékei, a jelen iszonyata, a szerelmet lebíró halál ellenében utat vágni az élet felé, megtalálni az emberi boldogulás lehetőségét? Sikerül-e kitörni a természet alattomos erőinek és az egyre leplezetlenebbül támadó emberi erőszaknak a szorításából, sikerül-e teremtő munkára váltani a halottvirrasztás szomorú szemlélődését? A költőnek is kiváló venezuelai író, Otero Silva regénye nemcsak egy pusztuló világot búcsúztat: a haldokló városka ijesztő dermedtsége mögött ott morajlik már a század húszas éveiben megélénkülő társadalmi küzdelmek hullámverése s az új olajkutak felé meginduló ipari népvándorlás jövőt érlelő áramlása.