Scott ​utolsó útja

Az ​1957-1958-i nemzetközi geofizikai év nagyszabású kombinált kutatásai az Antarktiszra, e titokzatos délsarki szárazföldre irányítják a közfigyelmet szerte a világon. Nem véletlen, hogy a tudományos körök összefogott erőfeszítéseivel párhuzamosan az emberek száz- és százezrei fokozott érdeklődéssel fordulnak a Déli-sark meghódításának irodalma felé. Ebből az alkalomból új kiadásban adjuk közre az 1910-13. évi brit délsarki expedíció vezetőjének, a négy társával a Sark elérése után hősi halált halt Robert Falcon Scott tengerészkapitánynak naplóját, amely amellett, hogy tudományos hitelességgel tartalmazza az expedíció délsarki csoportjának egész történetét, az egyik legnemesebb emberi dokumentum is, amelyet a történelem ismer. Scott kapitány naplója az expedíció iratait közreadó 1913. évi kétkötetes dokumentum-kiadás első kötetét tölti meg. A második kötet az életben maradt útitársak jelentéseit és tudományos feljegyzéseit teszi mindenki számára hozzáférhetővé. A Magyar Földrajzi Társaság 1923-ban, Halász Gyula avatott tolmácsolásában, egy kötetbe sűrítve kiadta a két kötet rövidített anyagát. A mi kötetünk ennek a kiadásnak az első részét tartalmazza. Halász Gyula kiváló munkát végzett e nagyfontosságú és rendkívül érdekes dokumentumok tolmácsolásával. Az angol nyelvű eredetit nemcsak lefordította, hanem össze is vonta; mintegy megszerkesztette olyan módon, hogy a kevésbé fontos részleteket elhagyta, de kiemelte belőlük a lényeges adatokat és az érdekesebb megállapításokat. Így Scott naplójának terjedelme is mintegy a felére csökkent, anélkül, hogy hitelességéből vagy érdekességéből valamennyit is veszített volna. Halász Gyula szövegét egybevetettük az eredetivel, s egy-két helyen kiegészítettük, illetve módosítottuk az angol eredeti alapján, ugyanakkor elenyésző mennyiségű további összevonást is végeztünk rajta. Az itt következő, Scott kapitányról szóló megemlékezés az 1923-i kiadás Halász Gyula tollából eredő előszaván alapszik.