Gondolatok a vallásról

A régmúltban az ember, amikor magot vetett a földbe, amikor vadászatra indult vagy éppen háborúskodni a szomszéd törzzsel, el nem mulasztotta volna, hogy az égre emelje szemét és onnan kérjen segítséget, támogatást vállalkozásához. Amikor pedig vihar dúlt, félelmetes villámok szikráztak és mennydörgés rázta meg az erdőt, amikor a hatalmas és titokzatos természet pusztulással fenyegette az embert, imádkozott és könyörgött a haragvó isteneknek, kíméljék meg az életét. A természettel szemben tehetetlenül álló ember azt hitte, hogy mindenütt – az erdőkben, a folyókban, a hegyi barlangokban – mindenható istenek élnek, akik eltiporhatják, megsemmisíthetik a gyönge embert.

1 készleten