Anne Frank és Dawid Rubinowicz naplója

Pénteken, június 12-én már reggel hatkor felébredtem. Érthető, hiszen akkor volt a születésnapom. Ilyen korán azonban nem szabad felkelnem. Háromnegyed hétig legyőztem hát a kíváncsiságomat, de tovább nem bírtam. Kiugrottam az ágyból, s besiettem az ebédlőbe. Moortje, a macska, fejét lábamhoz dörzsölve üdvözölt. Alig múlt hét óra, amikor bementem apához és anyához, azután meg a nappaliba, s felbontottam a születésnapi csomagokat. Első pillantásom Rád esett, igen, Rád, aki ott vártál rám. Úgy éreztem, Te vagy a legkedvesebb ajándék, amit ezen a napon csak kaphattam. Egy csokor rózsán, egy cserép virágon meg két szál pünkösdi rózsán kívül apától és anyától is sok minden várt rám, de számos ismerősünk sem feledkezett meg rólam. A virágok mellett rengeteg ajándékot találtam az asztalon: laterna magicát, társasjátékot, sok cukorkát, csokoládét, rejtvényalbumot, brosstűt, Joseph Cohen Holland mondák és legendák című könyvét, a Daisy vakációja a hegyekben című kedves ifjúsági regényt és annyi zsebpénzt, hogy abból megvehetem a Görög-római regék-et. Nagyszerű!… Lies értem jött. Elmentünk az iskolába. A szünetben süteménnyel kínáltam tanáraimat és osztálytársaimat, aztán tovább tanultunk. De most abba kell hagynom a naplóírást. A viszontlátásra. Jaj, de örülök Neked!

1 készleten